Six Nations 5. forduló


Az ötödik, mindent eldöntő körben a Hat Nemzeten még három (és fél) válogatott maradt talpon a végső győzelem szempontjából. Legkönnyebb helyzetben az írek vannak: nekik „csak” a franciákat kell legyőzniük, hogy első helyen végezzenek. A házigazdáknak már kicsit bonyolultabb a dolog a győzelem szempontjából: győzelmük mellé egy angol zakó vagy döntetlen kell a végelszámolásnál. Az angoloknak is kell a lutri, nem elég ugyanis a római győzelmük, kell a francia-íren a döntetlen a győzelmükhöz, a feledik válogatott pedig Wales, de nekik már tényleg csak matematikai esélyük maradt a végső győzelemre (előre is gratulálok annak a fogadónak a millióihoz, akinek bejön ez a húzás). Nézzük, hogy mit tartogat még az utolsó három mérkőzés az idei Hat Nemzeten!

Olaszország-Anglia

Az azurri idén nem volt olyan ütőképes, mint tavaly, de még Rómában megkeverhetik egyszer a kártyákat az angolok ellen: otthon képesek meglepni az ellenfeleket, azonban idegenben még mindig gyengék – ahogy azt idén ismét bizonyították. Jó hír számukra, hogy Sergio Parisse visszatér a kezdőbe, ellenben a rossz az, hogy Martin Castrogiovanni nem fog pályára lépni: a tapasztalt pillér minden bizonnyal hiányozni fog az olasz válogatottnak.
Az angoloknál is hiányzik az egyik pillér, igaz nem sérülés, hanem családi okok miatt: Joe Marler a leendő gyerekét várja majd a szülőszobában, amíg a válogatott játszik. Helyére Mako Vunipola kerül, akinek a testvére Billy még mindig sérült, így marad Ben Morgan a nyolcas posztján. Igazából az angoloknak nagyon meg kellene verniük az olaszokat (50 ponttal), hogy egy esetleges ír győzelem esetén is örüljenek a Hat Nemzet elsőségnek. A statisztikák mellettük szólnak. A Hat Nemzeten 19-szer játszott egymás ellen a két válogatott, és mindegyik meccset az angolok nyerték.

Tipp: Luther Burrell, Owen Farrell, Danny Care és Mike Brown is a pályán lesz – nagyon eredményes játékosok voltak az idei tornán, simán hozzák az olasz meccset is az angolok (@1.02)

Wales-Skócia

A minden mindegy meccsen a hazaiak elég sok változtatáson átesett kezdővel lépnek pályára. Leigh Halfpenny még az előző körben szenvedett vállsérülést: ezzel kidőlt az egész szezonra, de a tolongás alapembereiből is hiányozni fognak páran (Adam Jones, Richard Hibbard, Jake Ball is csak a padon kezd). Rhys Priestland helyett a tízes mezt ezúttal Dan Biggar fogja kapni (James Hook pedig ismét csak a kispadon kap helyet…). Centerként ismét a pályán lesz Jonathan Davies, aki mellett az előző körben egész jól teljesítő Jamie Roberts lesz ott.
A skótoknál a sérült Johhnie Beattie helyett Ryan Wilson kezd majd. A száműzött csapatkapitány, Kelly Brown is visszakerült a kezdőbe. Akiben bízhatnak a skótok, az leginkább az agilis fullback Stuart Hogg, aki az idei torna során a legtöbb offloadot osztotta ki: a háromnegyednek talán ő a legjobbja idén.

Tipp: Hogg ide vagy oda, a walesiek fogják nyerni a meccset – a skótok a mostani vendéglátójuk ellen a legutóbbi 11 meccsből csak egyet nyertek: tovább romlik a statisztika (@1.12)

Franciaország-Írország

A legjobban várt meccs az egész fordulóban, ahol eldől nagy valószínűség szerint, hogy ki nyeri a tornát idén. A franciák továbbra is önmagukat keresik, azonban a 80000-es Stade France-ban az esetleges tornagyőzelem lehetőségével minden bizonnyal összeszedik magukat. Irányító poszton a Les Bleus már régóta a stabilitás hiányával küzd: ez most sem lesz megoldva, szombaton Rémi Talés fog kezdeni. A tapasztalt sarkazó Dimitri Szarzewski viszont visszakerült a kezdőbe, mint ahogy a fegyelmezetlenség miatt eltiltott, majd visszahívott (amúgy a tornán egész jól teljesítő) Louis Picamoles is – ezúttal viszont leválóként számítanak az utóbbira.
Az íreknél Peter O’Mahony egy környi pihenő után visszatér a kezdőbe, míg a kispadon Paddy Jackson helyett Ian Madigan lesz a csereirányító. A mostani meccs lesz Brian O’Driscoll utolsó válogatott meccse, nyilván a zöld mezesek ki fogják magukból hozni a maximumot (vasárnap ráadásul Szt. Patrik ünnepnapja is lesz) a győzelemért és a búcsúzó, legendás center miatt. Szükség is lesz erre O’Driscoll 2000-ben, Párizsban tette le a névjegyét a rögbi világában: három célt vitt a vendéglátóknak. Ez volt az írek utolsó győzelme a franciaföldön.

Tipp: a francia válogatott igen veszélyes tud lenni, de hiába a fejetlenség, és a kicsi esély a végső győzelemre, kevéssel bár, de legyőzik az íreket – és így az angolok királycsinálói lesznek (@2.10)