Aggódom Balogh Norbert miatt


Ahelyett, hogy nagyon elégedett és boldog lennék, megint elővett a sopánkodás. A héten került nyilvánosságra, hogy a Debrecen fiatal tehetségét, a hosszúkás Balogh Norbertet eladták az olasz Palermo együttesének. Bódottág, ünneplés, hozsánna! Újra egy magyar fiú a világ élvonalához tartozó egyik bajnokságban, az olaszban. Ami amúgy magyar szempontból régebben arról volt híres, hogy tehetséges magyar fiatalok inkább körutazóként, semmint szilárd, megbízható focistaként szerepeltek a talján csapatok életében.

Ragyogó és óriási brávó, hogy a debreceni klub degeszre tömette a pénztárcáját az olasz vevővel. Az is jó mutatvány, hogy a klubtulajdonos is szépet kaszált a bizniszen. „Hallivúdi filmért” kiált, ahogyan a hajdúböszörményi cigánysorról elindult játékos havi 16 millió forintot keres majd. A nélkülözésből a paradicsomba. Ettől besírnak az Oscar díjazók.

Ah, mindenki soo happy.

De néhány, sőt inkább rengeteg magyar példa bizonyítja, hogy itthon játékos ügynöknek álcázott emberkereskedők zsongnak, akik hosszú távon nem törődnek az „áruval”. Igaz, Mino Raiola, az egykor pizza pék lehet a felmentő példa. Mert amit ő kivert a gazdag górékból, attól nagyon fényes mosoly lett a játékosok arcán; hát még Raiola-én. Neki annyi a mentsége, hogy piszok nagy menőket faragott az ügyfeleiből.

Itthon viszont mindenki az azonnali és nagyon sok pénz után lohol. Aminek a múltból jól látható az eredménye. A korai, tehetségük miatt instant jelleggel eladott kislegények éppen addig kóvályogtak a világban, mígnem itthon kikötöttek a Puskás, a Paks vagy a Mezőkövesd öltözőjében. A magyar sajtó naponta kiáltja a világba megannyi rengeteg fiatalember híres külföldi klubba igazolását. Arról jótékonyan hallgat mindenki, hogy ez meg már minek, ha gyorsan hazajönnek?

Klassz, hogy a Balogh fiú kiment olaszba, de ott széttépik, ha nem úgy alakul a játéka, ahogyan azt előtte píározták. Amúgy is törékeny a lelke, de ott idegenben, egyedül, az amúgy híresen kőkemény Szicíliában ki fogja őt támogatni? Lesz-e valaki, aki a józanságot tart a srác eszében? Esetleg egy hónap múlva ő is benzinkutat épít majd a Lánchíd közepére, mert annyi pénze lesz?

Olyan klubhoz ment – mert jó árat adtak érte – ahol az edzők havonta kerülnek lapátra, ahol a morál nem a legerősebb etikai tartomány. Ahol az elnök, Maurizio Zamparini a szokásos olasz megbízhatatlanság és gőg mintapéldánya.

Fogadjunk, senki sem mondta Baloghnak, hogy előbb a bal láb tanítása, egy kis tapasztalatszerzés külhonban, megerősödés egy kisebb klubban, aztán hajrá a nagyvilág!

Fogadj olasz bajnoki meccsekre!