PL-vasárnap: egy góllal nyeri a Liverpool a rangadót


Liverpool 1.95, döntetlen 3.50, Everton 3.80
Mivel a United-Chelsea igazából csak az egyik csapat számára fontos, a másiknak csak azért érdekes, mert az utóbbi évtized legnagyobb riválisainak játékosai köszönthetik otthonukban a bajnok labdarúgókat, speciális találkozó lévén, pénzt nem igazán tennék rá. Inkább nézzük meg közelebbről a liverpooli rangadót, amely arról hivatott dönteni, hogy melyik kutya az erősebb a Mersey partján.

Leighton Baines, aki általában arra vár, hogy átvehesse végre a balhátvéd posztját az angol válogatottban Ashley Cole-tól, a találkozótól azt várja, hogy az Everton győzelmével tudatosítsa a hatalomátvételt a dokkmunkások fővárosában, hiszen a kékeknek tavaly is sikerült a Liverpool előtt végezniük, és a szezon során meggyőzőbb teljesítményt nyújtottak, mint a vörösök. Nem is csoda, hiszen David Moyes 11 éve dolgozik azon, hogy a lehető legtöbbet hozza ki a topcsapatokhoz képest mikroköltségvetéssel gazdálkodó Everton lehetőségeiből, míg Brendan Rodgers kevesebb, mint egy éve igyekszik totális focira oktatni a Stanley Park túloldalán székelő Gerrardékat, ráadásul támadósora is csak január óta, Coutinho és Sturridge megszerzésétől nevezhető PL-felsőház szintjén elfogadhatónak.

1936-37 óta nem fordult elő, hogy az Everton két egymást követő bajnoki szezonban a Liverpool előtt végezzen úgy, hogy a két klub egy osztályban szerepelt, de Fellainiéknak most jó esélyük van elérni ezt, igaz a Liverpool még nem tett le arról, hogy befogja öt ponttal előrébb járó városi riválisát. Persze, ez az öt pont jó eséllyel lehet kettő vasárnap délutánra, ugyanis Moyes még soha nem tudott győzni az Anfielden, (az Everton amúgy 1999-ben nyert itt utoljára, akkor Kevin Campbell a 4. percben vágta a győzelmet érő gólt Sander Westerveld hálójába). Az őszi meccs 2–2 lett a Goodison Parkban – Luis Suárez duplája, jópofa gólöröme, Mirallas sérülése, az Everton elképesztő feltámadása, és a Liverpool les címén tévesen érvénytelenített gólja az utolsó percekben –, ami inkább a vörösökre nézve volt hízelgő az őszi formájukat tekintve, de az egész szezont figyelembe véve reális képet ad a két alakulat egymáshoz képesti helyzetéről.

Ha a pillanatnyi formákra tekintünk, azt láthatjuk, hogy a Suárez eltiltása miatt összeomlásra kárhoztatott Liverpool legeredményesebb játékosa nélkül megmakacsolta magát, és féltucattal szórta meg a Newcastle-t a St James’ Parkban – szép gólok is voltak, tehát ez nem az az Újpest–Paks-féle 0–6 volt –, és vetett véget három döntetlen után győzelem nélküli sorozatának, míg az Everton azután, hogy a Sunderland ellen véget ért hatmeccses veretlenségi rekordja, a Fulham elleni szűk sikerrel nyomatékosította mindenkiben azt, hogy náluk idén ez a bevett, nem a zakó.

A Pool ebben a naptári évben csak egyszer szenvedett vereséget hazai pályán (WBA, 0–2), emellett négy győzelem és két döntetlen szerepel az adatlapjukon, a gólkülönbségük ezeken a meccseken 18–6, míg az Everton 2013-ban csak egy bajnokit nyert idegenben, még Újév másnapján Newcastle-ben, azóta viszont csak három döntetlenre és három vereségre futotta Jagielkáéknak.

Noha az Everton játéka kiválóan alkalmas a Liverpoolhoz hasonló stílusban focizó csapatok megfojtására, Brendan Rodgers a szezon második felére nemcsak erősíteni, de finomhangolni is tudta csapatát, ami Suárez hiányában is képessé teszi őket egy szoros győzelem kiharcolására a szezon egyik legfontosabb meccsén.

Tipp: Liverpool–Everton 0–1-ről X @ 3.75