Mindig mástól várjuk a megoldást


Itt most mindenki üti-veri a fejét a falba, szutykolja a török csapatot, herótozza a kazahokat, óriási lehetőségről hozsannáznak! A fiatalság őrjöng, hogy milyen jó lenne kijutni a franciaországi Eb-re, a magyar focit zsigerből, akár politikai felfekvésük miatt főállásban gyűlölők azért titokban elindultak csapatot verbuválni a többi öklendezővel! Aztán hazajőve a testi-lelki törpicsekségüket kompenzálva telibe döfik a hazai közeget. Azok is ünnepeltek, akik hivatásos rosszindulatúak! Kifelé savazás, befelé meg a csajukkal egyezkednek, hogy "teee, engeggyé’ má’ el a cimbikkel foci meccsekre!"

Azok is terveznek, akik a magyar meccseken csak azt FARE-zák, ki mit mond, mert azt akarják hallani, hogy majd Júdásként kukoricára térdeltetik a leghűségesebbeket az amúgy "patyolat lelkiismeretű” UEFA direktóriumnál!

Akik az 1986-os irapuatói kivégzésen szocializálódtak tudják, hogy az utolsó pillanatban mindig megszívjuk. Mert sosem előbb gondolkodnak, sosem korábban riadnak, a végső cselekvést örökké a Pató Páli matematikába fojtják bele. A számolás a magyar foci szellemi Toi-Toi-ja. Azt nem unjuk meg!

Mindig azt hisszük, hogy majd ez, meg az megoldja a balfékségünket. Jelen esetben éppen négy csapatnak kellett volna kikaparnia a magyar válogatott repjegyét egyenes úton. Nem kettő, hanem négy… Azt az össznépi imádkozást, jaj, milyen drámai volt nézni, hallani! Ki hitt abban komolyan, hogy majd négy csapat a mi örömünkre játszik?

Most meg jön mindenki a fellengzős marhasággal, hogy a mi kezünkben van a sorsunk! Srácok, ennél jobbat nem lehetne mantrázni? Eddig kitől függött a csüdötök, és hogy azt birkaszagú észak-ír kapust nem tudtátok becsapni? Ki tartotta vissza a legnagyobb alibistát évi egy milliárdból, hogy legalább egyszer csavarja be rendesen a labdát és az végre embert is találjon? Ki a rossebb mondta a rutinos sokszorosnak, hogy a védekezés Csernobilját mutassa be, akár két meccsen is, egymás után? Hogy úgy nyelje a primitív testcselt, mint kacsa a nokedlit?

Ki súgta a színtelen, szagtalan főtrénernek, hogy egy, a korábbiakhoz képest jól funkcionáló védelmet szétszaggasson? Azok pedig, nyilván nem egymáshoz szokottan, rémült csirkeként futkározzanak egy ostoba támadásnál és katasztrofálisan helyezkedjenek?

Idegenben meg 3-2-es vezetésnél megijedt mindenki: atyaisten, még az is lehet, hogy kijutunk???

Mit akarnak most, amikor a pótvizsgán a kijutásra éhező, rengeteg mérges, pompás, erős oroszlán várja kedvenc vacsoráját, magyar színekben burkolva? Annyira eltökéltek ezek a vadak, hogy nem csak a csomagoló papírt, de még a buszt is felzabálják!!!

Fogadjunk, idehaza a futballisták még nem sejtik, hogy mi vár rájuk!!!

Fogadj már most a pótselejtezőkre!