Eb-napló: Az orosz spori esete a kamutizivel


Szerencsére a Marseille-el kapcsolatos rémhírek nem bizonyultak igaznak; nem találkoztunk magyarokra vadászó helyi huligánokkal, agresszív rendőrséggel, balhés ruszkikkal – bár a meccsen fújó orosz spori rendesen kihúzta a gyufát, de erről majd később. A kocsit simán leparkoltuk a régi kikötőben (pedig mindenki azzal riogatott, hogy nem kéne) és ott sem volt semmi gond, az autófeltörésre szakosodott kisiparosok aznap másfelé portyázhattak.

Viszont sikerült még időben odaérnünk ahhoz, hogy csatlakozzunk a magyar szurkolók vonulásához. Frenetikus élmény volt, ahogyan a régi kikötőből hömpölygött a nemzeti színekbe öltözött magyar tábor a stadion felé. Körülbelül 15-20 ezer ember ment végig Marseille utcáin, parádés volt a hangulat, a helyiek az ablakokból fényképeztek, mintha még nem láttak volna ilyet. Mondjuk ennyi magyart egy rakáson valóban nem gyakran látni ott.

Aztán a stadionnál azzal szembesültünk, hogy a beléptetés a legsötétebb NBI-es meccsek előtti káoszt idézi. Rengeteg ember torlódott föl és nagyon lassan haladt a sor. Ez már csak azért is furcsa, mert Bordeaux-ban semmi ilyesmi nem volt, simán ment minden. Bár az is igaz, hogy ott azért kevesebben voltunk. Mindenestre a szigorú beléptetés ellenére így is bejutott a piró, amivel nekem személy szerint semmi bajom nincs, de az UEFA-nak már annál inkább…

Odabent a stadionban is volt egy kis csetepaté, de azt mi csak kívülről hallottuk, utólag mondták, mi történt. Ezt a kis intermezzót leszámítva fenséges látványt nyújtott a piros fehér zöldbe borult marseille-i stadion. A szurkolásunk is jól sikerült és az izlandiak is odatették magukat, amin azért meglepődtünk, ugyanis a meccs előtt hangos izlandi szurkolóval nem találkoztunk.

A kapu mögött óriási tumultus volt, mindenki ott talált helyet magának, ahol tudott. Néhány szurkolónak ez lehetett talán az első meccse, legalábbis az öt perccel a kezdés előtt pánikban a helyüket keresők száma meglehetősen felülreprezentált volt. Aztán felharsant a kezdősípszó és mindenki a pályára fókuszált, miközben zengett-zúgott a „hajrá magyarok” rigmus.

Nyomtunk, nyomogattunk, aztán jött az orosz játékvezető ámokfutása. Nem hittünk a szemünknek, amikor befújta azt büntetőt. Nagyon sok meccset nézek, de ilyen kamutizit kis túlzással szökőévente látok. Igazából a meccs képe arra emlékeztetett, amikor a Ferencváros a másodban parádézott három szezonon keresztül és mondjuk egy jó baktalórántházai vendégeskedés során lehetett ilyen játékkal találkozni…

A lelátón borzasztó nehezen dolgoztuk fel a tizenegyest, már csak azért is, mert az orrunk előtt történt az eset és tisztán látszott, hogy simán továbbot kellett volna intenie a játékvezetőnek. Az meg aztán csak olaj volt a tűzre, hogy a büntetőt értékesítő izlandi játékosnak még volt pofája előttünk örömködni meg mutogatni. Páraknál el is szakadt a cérna és beugráltak, szerencsére nagyobb gond nem volt ebből.

Jó volt látni, hogy a körülmények ellenére – és most nem csak a jogtalan tizenegyesre gondolok, hanem a mezőnyben befújt elképesztő mennyiségű hülyeségre – nem esett össze a csapat és a második félidőben még magasabb fordulatszámra kapcsolt, aminek pontmentés formájában meg is lett az eredménye. Nem szívesen emelnék ki senkit a fiúk közül, de Kádár, Nagy Ádám és Gera teljesítményére nehéz jelzőket találni. Ugyanakkor az erőnk még mindig a csapategységben van és szerintem ez a magyarázat arra, hogy meccsről-meccsre szerencsénk van. Többnyire nem is kicsi, de megdolgoznak érte a srácok.

A végén sikerült begyötörni az egyenlítő gólt, ami vitán felül járt nekünk. Utána olyan ünneplést csapott magyar szurkolótábor, mintha nyertünk volna. Végül is mondhatjuk úgy, hogy győztünk 1-1-re. Végre ott tartunk, hogy a „századik percben” (vö. Dzsudzsák monológja a Még 50 perc c. filmben) mi jövünk ki győztesen ezekből a szituációkból.

A továbbjutás még ugyan nem száz százalék, az utolsó fordulóban dől majd el nagyon sok minden. Viszont az eddig mutatott játékunk tükrében inkább a portugáloknak van félnivalójuk. Egy iksz simán benne van abban a meccsben, bele sem merek gondolni abba, hogy akkor mi lesz…

2016. 06. 19.

A magyar válogatott Eb-győzelmére kínált odds 176.00