Eb-napló: Most magyar szurkolónak lenni a legjobb dolog a világon


Már átautóztunk a dél-francia tengerpartra és hangunk még mindig nincs. Azt otthagytuk Bordeaux-ban, de hát persze egyikünk sem bánja, hogy jelenleg olyan orgánumunk van, mint Horváth Charlie és Karádi Katalin szerelemgyermekének. Majd szombatra helyrejön.

Most éppen azt nézzük, ahogyan a franciák szenvednek az albánok ellen, de a házigazdák csak begyötörtek két gólt a végén – így múlik el X2-re rakott tétek dicsősége. Bánkódni ezen sem tudunk sőt, igazából nincs most olyan dolog, ami miatt bosszankodhatnánk. Ennek okait valószínűleg senkinek nem kell külön magyarázni: nem gondolnám, hogy van olyan magyar ember, aki ne tudná mi történt az osztrák-magyaron.

Csak a rend kedvéért leírom, hogy az ezerszer lesajnált magyar válogatott, az agyonekézett Szalai góljával, illetve Stieber mesteri találatával (a gyengébbik lábával emelte át a kapust!) olyan szinten sokkolta az osztrákokat, hogy még Conchita is csak pislogott. Már ha szereti a futballt. Ami azért nem valószínű. De hagyjuk is a hímnős énekest, kedden amúgy is emlegettük őt eleget a sógiknak, csak hogy érezzék a törődést.

Egyébként a meccs előtt elég kedélyesen vonultak együtt a stadion felé az osztrák és a magyar szurkolók. Ugyan akadt egy kis csetepaté a villamosmegállóban (nehezen viselték a Conchitázást) de az általános hangulat barátságos volt. Mint ahogyan az a vélekedés is nagy népszerűségnek örvendett a meccs előtt, hogy ha leikszelünk, akkor azzal mindenki jól jár, de főleg a magyarok. Ehhez képest nagyon másképp történtek a dolgok. Mondjuk Alaba kapufájánál mindenkiben meghűlt a vér, de aztán hamar realizáltuk, hogy igazából „veszélytelen volt”. Vagy ha még nem is, kit érdekel.

Olyan szurkolást nyomtunk, hogy azt még Párizsban is hallották. Egy-két kivételtől eltekintve abban is egységes volt a tábor, hogy Szalait nem kéne erőltetni. Pont a gólja előtti percekben el is indult a „Bödedanizás”, de aztán egy csapásra mindenki elfelejtette a száz kilós elemi erőt és fürtökben lógtak egymáson az emberek. Stieber gólja pedig megkoronázta az egészet.

Másnap fölkelve még mindig nem hittük el az egészet, olyan volt, mint egy álom. Vezetjük a csoportot, jöhet Izland. Ha rajtuk átlépünk… Na, de ezt inkább hagyjuk is. Bízzuk rá inkább Storckra az egészet, a mi dolgunk a szurkolás. Abban viszont hiba nem lesz.

2016.06.15

A magyar válogatott Eb-győzelmére kínált odds 201.00