Egyelőre jól muzsikál az Elek-Ambros kettős


Az van, hogy borzasztóan féltem ettől a lengyel-magyar női kézilabda meccstől. Nem a decemberi vb porításra gondolok, amikor lyukacsosra dobták a magyar jányok azt a szerencsétlen lengyelnő kapust, akit már csak a nagymamája draftolt volna a sor végén.

Hanem amiatt paráztam, hogy ez a nagyon nagy okosság hogyan fog funkcionálni. Már az, hogy Ambros Martín meg Elek Gábor. Az egyiket a közvélemény elhallgattatására lökték a manézsba, a másikat meg a konkurencia. Nemáhogyne!!!

Picit érzem Pálinger menedzser erejét is, aki amúgy olyan csendben viselte magát a decemberi égés kivizsgálásánál… Meg már az is rázós kis előjáték volt, hogy rögtön dobták a manapság egyik legjobb formában védő kapust, Szikora Melindát. Az volt a baj, hogy ő legalább kezdő… Oké, volt egy két csendesebb meccse, de összességében sokat köszönhet neki a Fradi… Nnna, valakinek még így is kevés volt ez a produkció…

Azt tervezték a két szövetségi kapitányos szerepre, hogy majd az egyik a támadó, a másik meg a védekező munkásságot navigálja. Két roppant erős egyéniség. Elek és Martín. Volt már erre példa korábban a női kéziben. Asszem’ az akkori főszereplők azóta nem beszélnek egymással. Ez persze csak szimpla pletyka…

Jaj, egy spanyol a magyar válogatottnál, aki a legenda szerint az angol beszéddel is keményen harcol, de szerencséjére az ETO mezes norvég brigádja jól nyomja a britisht, szóval ott Győrben lehet, hogy bejön!

De a Fradinál a magyar a szakmai zsargon. Nem trollkodásként, de ezek az ügyes kislányok nem az angolszászt jelölték be életük fő csapásaként. Ám ha úgy adódik, nyilván veszettül bólogatnak az utasításokra. Ja, meg különben nem is rossz az ötlet, hogy válogatott összetartás címszó alatt nyelvi kurzust is tartanak.

Szóval a két csókát figyeltem. Egyszerre csak egy állhat a kispadnál. Az egyikük, Ambros kiült a zsűritől távol eső kispadra, míg Elek Gábor a cserevonalnál mutogatott. Az időkérés is elég feszes jelenet volt, előbb a magyar góré beszélt, aztán a spanyol. De figyeltem, hogy mindkettő nagyon óvatosan, előzékenyen tolta a szerepét, vigyázva arra, hogy ne legyen hátrányban senki. Ezt a lányok is érezték, nagyon fainul lelkesedtek.

Jó, 27-24-re levertük a kerek fejű polákokat, de egy esetleges meredekebb derbin megmutatkozhat majd a zorallabb élet.

Viszont abban fogadjunk, hogy senki sem ad magyarázatot, melyik buszmegállóban találták a két montenegrói nőt, síppal a szájukban...

Fogadj női kézilabda Eb-selejtezőkre!