Mika Häkkinen: A rajthelybüntetések igazságtalanságáról


Az Olasz Nagydíj után leginkább a rajthelybüntetések magas számáról volt szó, melyeket a csapatok a motoralkatrész illetve a váltócserék miatt kaptak – különösen a hibrid motoros autókon kellett sokat változtatni. Nevetséges, hogy egy pilóta azért kerül hátrébb a rajtnál, mert az autó motorján cserélni kell ezt-azt. Persze, könnyű kritizálni a rendszert, de nehéz helyes megoldási javaslattal előállni, ám a pilóta hibáztatható a legkevésbé azért, ha a csapatnak vagy a beszállítóknak új alkatrészeket kell használnia.

Amikor aktív pilóta voltam a Formula-1-ben, akkor is voltak büntetések, főleg abban az esetben, ha valaki nem versenyzett tisztességesen és a rendezők ezért megbüntették. Ez teljesen rendben volt és a mai napig vannak hasonló büntetések. Bizonyos esetekben pénzbüntetés is járhatna ezzel, csak hogy biztosan komolyan vegyék a dolgot.

Napjainkban a motorhoz és a váltóhoz kapcsolódó büntetések viszont egy új szintre emelték az egészet és ez nagyon nem fair a pilótákkal szemben. A csapatok és a gyártók tisztában vannak a szabályokkal, amikor fejlesztik az autókat. Tehát amikor szembesülnek a hibáikkal és változtatniuk kell, akkor a csapatokat és a motorbeszállítókat kéne büntetni a pilóták helyett, akik csak versenyezni akarnak és a szurkolók azon a rajthelyen szeretnék látni őket, melyet kiharcoltak maguknak.


Ez a rendszer olyan, mintha egy rossz gyerek iskolai rendetlenkedése miatt az egész családot büntetnék. Nem sok értelme van az egésznek és a szurkolók is nehezen tudják követni, mi is történt pontosan a kedvenceikkel.

Monzában egyébként a Mercedes két pilótája, Lewis Hamilton és Valtteri Bottas dominált. Néha úgy tűnik, hogy az ottani pálya teljesen egyenes és könnyű, mivel az idő 75%-ában teljes gázzal lehet haladni. Ez viszont így, ebben a formában nem igaz. A pályának valóban ilyen jellege van, de attól még nagy koncentrációt igényel a versenyzés rajta.

Amikor 350 km/h-val száguldasz, minden nagyon gyorsan történik. A fékezés pedig különösen kritikus dolog: ha hamar kezdesz lassulásba, akkor sok időt veszítesz, ha pedig későn, akkor abból nagy baj is lehet.

Egy 1999-es futam során az első helyen autóztam, amikor problémám támadt és kipördültem. Katasztrófa volt és nehéz volt megélni, mert Eddie Irvine mindössze egy ponttal volt lemaradva mögöttem a világbajnoki tabellán.

A dolog háttere – mint általában – sokkal bonyolultabb volt, mint az elsőre látszott. A futam előtt egy promóciós rendezvényen kellett részt vennem, pedig nem éreztem jól magam, antibiotikumot is szedtem. Először nem hittem, hogy ez bármiféle módon befolyásolná a hétvégi versenyt, gondolván „mégis mi lehet a majd a különbség?” A válasz hamarosan világossá vált. 

Ezen kívül más váltóbeállításokat használtunk az időmérőn, mint a futamon. A kvalifikációs szakaszban hosszabb váltó utat alkalmaztunk, így egyesben ki tudtam húzatni egészen az első kanyarig, a futamon viszont már rövidebbet használtunk és kettesben értem be a kanyarba. A stratégiánk más volt, mint a Ferrarié és a verseny korai szakaszában különösen ügyelnem kellett arra, hogy megőrizzem az előnyöm. 

Az említett tényezők együtt csaptak le a 30. körben, amikor beértem az első kanyarba. Keményen nyomtam neki, de a koncentrációm nem volt az igazi a betegség, illetve a gyógyszerek miatt és fékezés közben egyesbe váltottam vissza. Normál esetben a rendszer nem megelőzte volna a hátsó kerekek blokkolását, de a beállítások nem voltak a legjobbak és ezért kipördültem. Nem akartam elhinni, hogy ez megtörtént és elvesztettem a futamot. Dühített a saját figyelmetlenségem és a csapatra is mérges voltam, hogy a rendszer nem úgy működött, ahogyan azt elterveztük.

Sokat tanulsz az ilyen eseményekből. Felismertem, hogy élesebben kell koncentrálnom és azt is, hogy alábecsültem a megfázásom jelentőségét. Nem számíthatsz győzelemre, ha fizikailag nem vagy rendben, szóval a saját közérzeted nagyon fontos.

A soron következő futam Szingapúrban lesz, ami már tíz éves múltra tekint vissza. Éjszakai verseny, az idő mindig nagyon meleg és rengeteg a 90 fokos kanyar. Ez két istállónak nagyon kedvez: a Red Bullnak és a Ferrarinak.

Mindkét csapattól jó szereplést várok, miközben a Mercedesnél az alváz stabilitása okoz majd nagy fejfájást, különösen az autó hátsó részén. A Mercedes háza táján amúgy is voltak gondok a beállításokkal már ebben az évben, nem egyszer a penge szélén táncoltak emiatt és a múltban is sok problémájuk volt például Szingapúrban. A Ferrariknak és a Red Bulloknak viszont fekszik az ilyen kanyargós pálya és a legtöbbet hozzák majd ki a dologból. Ha a Mercedesnél megoldják az egyensúly-problémát, akkor megint elöl végezhetnek, de ez korántsem lesz olyan sima menet, mint Belgiumban vagy Olaszországban.