Mika Häkkinen: Hogyan vertem meg Schumachert Japánban?


Múlt héten a Malajziai Nagydíj megmutatta, hogy a Ferrari, illetve a Red Bull nagyon is versenyképes és a Mercedesnél tisztában vannak azzal, hogy a saját kezükben van a sorsuk. Sepangban úgy tűnt, hogy a Ferrarié a leggyorsabb autó, viszont a technikai problémák megfosztották őket a győzelemtől. Ugyanakkor Sebastian Vettel a negyedik helyen ért célba a mezőny végéről indulva és ez mindenképpen elismerést érdemel. 

Örültem Max Verstappen múlt vasárnapi győzelmének, bár nem lepett meg a sikere. Nagyszerűen, hiba nélkül versenyzett, miközben Lewis Hamilton meg azt tette, amit kellett: kockázatvállalás nélkül beérte a második hellyel. A Mercedesnél tudták, hogy nem ők a leggyorsabbak, de arra koncentráltak, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki a futamból.

Véleményem szerint a múlt hétvégi verseny azt is megmutatatta, hogy kezdenek fáradni az emberek a világbajnoki pontvadászat végéhez közelítvén. Már túl vagyunk 15 futamon, de senki nem engedheti meg magának a hibát vagy azt, hogy kevésbé koncentráljon. Malajziában nem egyszerű mindez a magas hőmérséklet miatt és nyilván a nagy nyomás sem segít, így a hibák becsúszhatnak. A technikai zűrök, melyek tönkretették Sebastian és Kimi hétvégéjét arra engednek következtetni, hogy a Ferrarinál fokozódik a nyomás, ami bizonyára kellően frusztráló annak fényében, hogy mennyire versenyképes maga az autó.


A Malajziai Nagydíj azért is érdekes volt, mert láthattuk az új generáció szárnybontogatását is: Stoffel Vandoorne, Esteban Ocon és Pierre Gasly a jövőben nagy dolgokat vihet véghez. Az idősebb pilóták viszont nagy tapasztalattal rendelkeznek és tudják, hogyan lehet a legtöbbet kihozni az autóból. Ez nagyon fontos, mivel nincs túl sok lehetőség a tesztelésre. Ez magyarázatot nyújt arra, hogy Fernando (Alonso – a szerk.) és Kimi jelenléte miért olyan fontos, nem beszélve a marketing és a promóciós értékéről egy korábban világbajnoki címet szerzett pilótának.

Na, de beszéljünk egy kicsit a suzukai futamról! Roppant pozitív élményeim vannak a Japán Nagydíjról, hiszen mindkét világbajnoki címemet ott szereztem. Mindegyik alkalommal nagyszerű volt célba érni és tudni: „ez az, megcsináltam.” Ez egy rendkívüli pillanat, melyet képtelenség elfelejteni.

A suzukai pálya nagyszerű, a pilóták minden igényét kielégíti. A kanyarok dinamikusak és a pálya remek tapadást biztosít. Alaposan megdolgoztatja az abroncsokat, ám anélkül, hogy túl nagy kopást idézne elő. Ennek eredményeképp az autók nem csúszkálnak és tövig lehet nyomni a gázpedált.

Én imádtam ezt a pályát. A kanyarok összes létező kombinációja megvan ott, van emelkedő, van lejtő és mindez a világ egyik legjobb versenypályájává teszi.

Emlékszem, hogy 1998-ban a világbajnoki pontverseny nagyon szoros volt köztem és Michael Schumacher között és akkor Japánban a rajtot kétszer is leállították. Először azért, mert a mezőny hátsó részén volt egy kis összezörrenés, és ezért csúszott a rajt, emiatt az összes autó kezdett túlmelegedni. Másodszor pedig Schumachernek adódtak problémái, ugyanis a rajtvonal egy lejtőn van, az autója meg előrébb gurult és megakadt. Az első rajtkockáról indulhatott volna, úgyhogy az egész mezőnyt feltartotta, emiatt az autók hőmérséklete még tovább nőtt!

A Formula-1-es autókat úgy alakították ki, hogy egyszer legyenek képesek egy jó rajtra és nem háromszor. A hőmérséklet növekedése mindenkinek nehézséget okozott. Michaelt végül a sor végére rakták és ugyan elképesztő tempóban tört előre, végül elszállt és feladta a versenyt. Megnyertem életem első világbajnoki címét és utána egy nagy bulit csaptunk, ahol karaoke is volt Michaellel együtt, illetve a csapattársaimmal és a többi barátommal.


Suzukában van egy híres szakasz, mégpedig a 130R a pálya vége felé. Amikor én ott versenyeztem, akkor az egy szűk, egycsúcsos kanyar volt – először 1991-ben vezettem ott egy Lotus volánja mögött. Ez a kanyar azért nagyszerű, mert előtte egy hosszú egyenes szakasz van és van időd azon gondolkodni, hogy mi következik. Mérlegeled, hogyan veszed majd be: finoman vagy agresszívan, korán vagy későn fordulsz és fontos volt, hogy mindezt magabiztosan tegyed. Kicsit olyan, mint az Eau Rouge Spában (Belgium). Az agyad azt mondja, hogy csak nyugiban, de egy kicsivel mindig többet akarsz belőle kihozni. Csak a magabiztosság miatt. Ugyanis általánosságban nem volt fontos, hogyan is veszed be a 130R-t, mert az utána következő egyenes szakasz elég rövid, szóval amúgy is fékezned kell. De mindennek ellenére egy izgalmas kihívás volt!

A Japán Nagydíj után még öt futam lesz hátra és a világbajnoki cím sorsa még egyáltalán nem egy lefutott történet. A Red Bull biztató formában van, de Suzuka egy olyan autót kíván, ami nem csupán jól kiegyensúlyozott, de a motor is elég erős. Az egyensúly csak ahhoz kell, hogy körről körre jól felépíthesd a teljesítményed, ami pedig alapvetően a sebességedtől és persze az önbizalmadtól függ. Mindennek egyeznie kell, kezdve a kasznitól a motor erősségégi bezárólag. Ugyanakkor a Red Bulltól megint jó teljesítményre számítok és a Ferrarinak is erős hétvégéje lesz. Természetesen a Mercedes is ott lesz a szeren velük együtt és talán az első körökben kiegyenlített lesz a küzdelem, már ha nem adódnak hasonló problémák, mint Malajziában.

Az idei pontvadászatot pont ez teszi izgalmassá. A Mercedes lehet, hogy vezet, de a Red Bull megmutatta: képes nyerni, plusz összességében a Ferrari lehetőségei most a legjobbak. Megint egy izgalmas hétvége elé nézünk!