Mire megy ki ez az egész?


Valaki hirtelen megérezte, hogy a jelenlegi hatalom emberei semmi mást nem folytatnak, mint ami az elmúlt huszonhét év hagyatéka? Habos lihegést az ingyen ebédért, az egzotikus, potya edzőtábori részvételért, a grátisz telefonért, a susogós melegítőért, esetleg zsíros, de kamu állásért?

Netán egy csapatnyi ember megmámorosodott önmagától és új életérzést, a hatalom szédületét akarja napi szintre emelni saját egójában? Vagy komolyan olyan döbbenetesen rossz a szövetség munkája, hogy más módszer nincs, csak a teátrális botrány? Ki tereli vissza az emberi normák közé ezt a bűzös folyamatot?

Mi ez itt? Mit akarhatnak?

A csupa gyöngy és üvegpalota, a bezzeg intézet, szilánkjaira hullik?

Itt az ember, a vezető, az elnök. Aki még azt nem mondta ki, hogy ezt meg azt elrontotta. Szokásos maró iróniájával mindenkit megtalált, saját hibáját egy rosszul időzített sms-ben jelölte meg. Ő egy olyan elnök aki, egyébként valamilyen furcsa emlékezet kihagyásos esetből kifolyólag, egyedüliként maradhatott a csúcson az elmúlt világ embereinek köréből. Gyárfás Tamás örökre elnök maradt, az eredmények csillogása, varázslatos illúziója mindenkit megnyugtatott: igen, igen, igen, az úszók precízek, ott minden pontos, szép eredmények, zajos sikerek, megmentők az olimpián! Ej, ki ott a vezető, de mennyire jól teszi a dolgát!  

Aztán három hete kiderült: hamis az arany. Futtatott. Vagy a Lombard-Pápa mindenható Bíró Péter-féle trombitaréz aranylása látható. Hosszú Katinka férje támogatásával kirohant a nyilvánosság elé. Jött a válasz a mindent kielégítéssel, de nem ám a felcsattanás okán. Nem. Éppen pont most jött el az ideje.

Hosszú továbbra sem elégedett, a maradékot is kiöntötte a biliből, plusz lendületből kisodorta Kiss Lászlót a szólásból, aki erre lemondott.

Fogadjunk csak kevesen értik, mire megy ki a játszma.

Fogadj a szerbiai vízilabda Európa-bajnokságra!