Super Bowl, avagy maradj ébren!


Lassan mindenkit megbabonáz az NFL. Csak az a piszkos késői kezdés ne lenne, meg az, hogy majdnem négy óráig tolják a meccset! Rendben, az amcsiknak ez nagy ünnep, de aki itthonról figyeli a finálét, a hétfői napját eldobhatja vagy átáll egy 48 órás kávé-energiaital-gyorsító izébizé vonalra, máskülönben kiég a retinája. BKV buszvezetőknek, főként a reggeli járatban érintetteknek kimondottan halálos a közvetítés.

Amikor Naganóban rendezték a téli olimpiát, az összes jégkorong meccset végigbámultam. A döntő is erősen érdekelt. Az első és második harmadban semmi nem történt gól szempontjából, a harmadik harmad előtt kicsit elpihentem, majd arra ébredtem, hogy az olimpia bajnokok nyakába akasztják az aranyérmet. Egy góllal nyert valaki, akit dühömben jól elfelejtettem.

Márk barátom is megszívta, hiszen 28-3-as Falcons vezetésnél elkeseredettségében, meg hisztijében bevonult szunyálni, „mit bámuljak ezen” durrogással! Aztán reggel kapta az arcába a nagykalapácsot, kedvenc Patriótái boldogan nyargalásztak a trófeával.

Egyébként amikor a finálé előtt Luke Bryan country zenész énekelte a jenki himnuszt, kicsit görcsbe rándultam, mert beugrott a mi Király Lindánk esete. Pedig az már nem egy friss történet. De Luke hibátlan volt, sőt még Tom Brady finomkezű agytröszt is besegített.

Fantasztikus volt, ahogyan a pirosak átrepültek a béna New Englandieken. Azt hittem, hogy 28-3-ról tutira nem veszíthet senki, bár Magyarországon már kaptunk innen néhány mélytorkot, főként a kézisek gyantázták a hangszálainkat. Állítólag Bill Belichicktől, a Patriots edzőjétől tanulta a szakma bizsergető taktikáit a Falcons mestere, Dan Quinn. Nem állítólag, de még lesz mit pótolni. Csúnya lett a vége, újabb legendát tömött bele a történelembe a mágus, Tom Brady bandája.

Az amcsik jellemzője, hogy soha semmit nem adnak fel. Addig erőlködnek, míg egyszer csak győztesek lesznek. Semmihez nem értenek igazán, de addig buzgatják magukat, míg a világot beelőzik. Így volt ez az 51. Super Bowlon is. Sajnálkozás, talán kárörvendés, hogy a hazafias menők milyen szépen grilleződtek!

Senki sem tett volna egy árva buznyákot sem a Patrióták sikerére. Aztán durr. Mindenki fetrengett a szörnyülködéstől! Felállt a New England, nyert.

Fogadjunk, hogy Atlantában rengeteg idő kell megszokni a bukott döntőt!